Body Worlds
2011 június 28. | Szerző: Kollar Krisztina |
Tavaly összel Isztambulba érkezett Gunther von Hagens “Body Worlds” cimü kiallitasa,amiröl azt gondolom mar mindenki hallott. A “plasztinacio atyja” 1977-ben fejlesztette ki tartositasi technikajat,mely szerint a szövetek folyadék-és zsirtartalmanak eltavolitasa utan müanyaggal tette a preparatumokat idötallova. Az eltelt néhany évtizedben von Hagens bejarta kiallitasaval szinte az egész vilagot,néhol csodalatot néhol felhaborodast keltve. Személy szerint én a kiallitas megtekintése elött sem éreztem felhaborodast- undort még kevésbe, viszont kivancsisagot annal inkabb,igy egyértelmü volt,hogy nekem ezt latnom kell! Oktoberben igy egyik itteni magyar baratnömmel el is latogattunk az Antrepoba ami Isztambulban helyet adott a kiallitasnak. Azt hiszem Enikö nevében is beszélhetek amikor azt mondom,hogy férjeink amikor meghallottak hova készülünk nem tartottak minket teljesen normalisnak-söt az enyém meg is jegyezte,hogy biztos volt benne,hogy nekem ott kell lennem és gusztustalan halottakat kell nézegetnem…Igy hat az fel sem merült bennünk,hogy öket is magunkkal vigyük.
Az ember nehezen tudja elképzelni,hogy mi fogadja majd beléptekor: lesznek-e zavaro szagok,esetleg vér? Semmi ilyesmi nem volt, s bar a kiallitas 6 éves kortol ajanlott én mégis azt hiszem,hogy 10-12 éves kor alatt nem biztos,hogy gyermekszemnek valo. Engem személy szerint lenyügözött az egész, latni a kipreparalt testeket-amikre mar nem mint egykor volt személyekre gondoltam,hanem biologia csodara, latni az izomzat felépitését, a vérrendszer müködését vagy egy meg nem születhetett magzat fejlödési folyamatat hetekre lebontva. Lathattam egeszséges tüdöt és mellé helyezve egy dohanyos tüdejét, vakbelet, különféle rakos szerveket, a testben szerteagazo inak és erek rendszerét, ép és tumoros, Alzheimer-koros agyat. Mindezt ugy,hogy egy percig sem éreztem kellemetlenül magam, és végig csak arra tudtam gondolni,hogy az ember leél egy egész életet anélkül,hogy ismerné a sajat testét. Eveket töltünk biologia orakon Samut nézegetve miközben igazabol fogalmunk sincs semmiröl.Itt meg harom ora alatt annyi mindent tanulunk meg,hogy azt elképzelni sem tudtam elötte.Egyszerüen latni kell! Ha rajtam mulna kötelezövé tenném mondjuk az altalanos iskolak 7.-8-os tanuloi szamara.
A kiallitas végére érve volt még egy külön terem ahol videot lathattunk a plasztinacio menetéröl, illetve lehetöség volt arra is,hogy aki akarta felajanlhatta testét von Hagensnek. Mivel a sorsot nem szeretem kisérteni-igy erre azért nem vallalkoztam-de megfordult a fejemben,hogy ha megtenném, vajon a nem tul tavoli jövöben a gyerekem elvinné-e az unokaimat megnézni – “Itt a nagyi a varosban!” felkialtassal. 🙂 Aztan arra jutottam,hogy ha csak egy kicsit is hasonlitanak majd ram,akkor igen!
Hazaérkezve orakon at csak erröl voltam képes-és hajlando beszélni a férjemnek, probalva meggyözni öt is,hogy hétvégén menjünk el mégegyszer,mert ezt neki is latnia kell. Egy idö utan azt mondta,hogy mivel tudja,hogy ugysem fogom befogni addig amig igent nem mond,igy eljön velem és megnézi ö is. Rém büszke voltam magamra, mert elég nagy volt az ellenallas a részéröl. Odaérve folyton az arcat lestem,hogy rosszul van-e,de szerencsére az övén is csak érdeklödést lattam,igy megnyugodtam. A dohanyos tüdönél kicsit hosszabban elidöztünk,ahol is férjem megjegyezte,hogy ha nem szokott volna le a cigiröl néhany évvel ezelött akkor ma megtenné. A kijaratnal egyébként fel volt allitva egy üvegdoboz azok részére akik a kiallitas megnézte utan valoban ugy döntöttek,hogy kidobjak a naluk lévö doboz cigarettat-tele is volt rendesen. Persze tudom én,hogy a többségük kiérve valoszinüleg a masodik sarok utan vett helyette masikat,de akkor is ugy gondolom,hogy érdemes latni és tisztaban lenni vele milyen valtozasokat okoz az ember tüdejében a cigi. Vagy barmelyik masik szenvedelybetegség,betegség. Mert amit ismerünk attol nem félünk annyira.
Miutan férjem is sikeresen tulélte a dolgot,probaltuk meggyözni a növéreit is,hogy nezzék meg. Az Isztambulban lako sogornöm angol-biologia szakos tanar olyan ellenallast valtott ki,hogy hihetelen meggyözö eröm sem téritette el,pedig hatalmas nyomast gyakoroltam ra kezdve a “milyen biologia tanar vagy te,hogy ez nem érdekel” folytatva “mennyire gaz mar ha a diakjaid többet tudnak mint te az emberi teströl” és az “ öt perc alatt éveket okosodsz” és hasonlo megjegyzésekig. De semmi. Igy hat belattam,hogy ami nem megy azt nem kell eröltetni…Az ankarai sogornöm viszont-aki szerencsére hihetetlen vagany-egyböl benne volt a dologban,igy megnézte, persze neki is tetszett,és még par oran keresztül ö is probalta meggyözni a hugat-eredménytelenül.
Utana még napokig ez volt a téma,ha összejöttünk ferjem barataival elmeséltük nekik hol voltunk és mit lattunk. A legtöbbjük undoritonak talalta még a gondolatat is,mondvan ha érdekelt volna az emberi test akkor orvosnak ment volna…Meg különben is mekkora gyalazat ez.
Mindenkinek joga van eldönteni,hogy megnézi-e vagy sem, tetszik-e neki vagy sem,de mivel ezek az emberek önként ajanlottak fel testüket igy nem hiszem,hogy barmiféle gyalazatrol kellene beszélnünk…
En mindenestre ajanlom a megtekintését!
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: