Török temetkezési szokasok
2011 augusztus 10. | Szerző: Kollar Krisztina
Bar napjaikban a kultura minden területe hihetetlen sebességgel
valtozik, igy természetesen vele valtozik a halotti ritust ölelö hagyomany is,
ennek üteme azonban lényegesen lassubb,mint az élet egyéb területén. Mivel az orszag hatalmas területen helyezkedik el, ezért itt is tajegységenként mas-mas
szokasok szerint temetik el halottaikat az emberek. A falusiak altalaban a halal beallta elött olvasnak a “jelekböl”,ezzel is probaljak kifürkészni esetleg elodazni a halalt. Baljos jelnek szamit Anatolia szamos területen a csillaghullas-mivel
szerintük minden csillag egy-egy lelket jelent,ezert ha hullacsillagot latnak akkor negyven napon belül meghal az akié a csillag volt.
Ha meteort latnak az altalaban sokak halalat jelzi elöre, vagy hires ember fog meghalni esetleg a haza sorsaba all be jelentös valtozas ( pl.haboru).
Szintén rossz omen ha a kutya a haztetö felé fordulva hosszasan vonyit,ugyvélik,hogy a halal angyala Azrail kémleli a hazat.
Magyaroszagon mi az auto elött atrohano fekete macskat tartjuk balszerencsésnek,az itteniek a nyulrol gondoljak ugyanezt.
Halalt josolnak az ok nélkül kinyilo ajtok,ablakok is, valamint a nyikorgo szekrényajtok.Persze a mai emberek többsége ezekre
nem figyel,nekünk a csillaghullas a kivansagokrol szol, a kinyilo ajtokat a huzatnak tudjuk be, a szekrényajtot meg siman
csak meg kell olajozni.
Mindenki mashogy probalja felvenni a harcot a halallal,de sajnos altalaban mi maradunk alul. A halal bealltat a gyér egeszségügyi
halozat miatt -faluhelyen nincs is orvos-az egeszséghaz alkalmazottja latja el a halottkém szerepét is..Altalanos felfogas szerint a lélek betölti az egész testet,nincs szemmel lathato formaja ,szellem amely maga az élet. Mindenesetben
a halal pillanataban hagyja el a testet,az orron vagy a szajon at tavozva.A hiedelem szerint a lélek a masvilagon tovabb él,és
negyven napig visszajar. Ha egy közösségben meghal valaki akkor a dzsamikban kihirdetik a halalesetet. Régebben szokas volt
hirvivöket fogadni ma mar altalaban a csalad egyik tagja jarja- vagy mivel modern korban élünk-telefonalja körbe a
csaladtagokat,ismerösöket, baratokat és megkezdödik a siratas. Pontosan egy hete voltunk hazasok a férjemmel amikor egyik baratunk
apukaja meghalt, és török szokas szerint rögtön atmentünk a lany csaladjahoz. Furcsanak és szokatlannak talaltam,hogy
ennyien odarohanunk,hiszen nalunk csak a legközelebbi csaladtagok vannak ilyenkor együtt. Itt azonban még aznap szinte mindenki aki
ismerte a halottat-vagy a csaladja valamelyik tagjat-megjelent a lakasukon, csendben ücsörögve egy sarokban.A lany és az anyukaja
teaval kinaltak körbe bennünket,én meg csak arra tudtam gondolni,hogy én az ö helyében biztos egyedül szeretnék lenni,
nem pedig teat felszolgalni 20-30 embernek.
De hat masok a szokasok,naluk ez a normalis.
Faluhelyen a mai napig a holttest elökészitését otthonaban a hodzsa illetve a csalad két tagja ( ha nöröl van szo nöi,ha férfirol férfi tagjai) végzi.
Legfontosabb a mosdatas és a halotti lepelbe valo öltöztetés. Nagyvarosokban a temetözhöz épült helyiségekben “hullamosok” végzik
a test felkészitését. A ritualis mosdatas soran a testet illatos növényekkel és olajokkal kenik be,mondvan hogy az
illatokra leszallnak az angyalok. Prozai és ésszerü oka azonban a hullaszag elfedése lehet.
A nöi halottakat gyakran hennaval is befestik. A lepel altalaban fehér gyolcs. Ebbe betekerve teszik a koporsoba a testet és viszik a bucsuztato szertartas
helyszinére. Az iszlam elöirt feltétele,hogy csak azok részesülhetnek egyhazi temetésben akik muzulmanok és atestek a
ritualis mosdatasban-ezzel is biztositva az abszolut tisztasagot-és akiknek ép a testük. Ez utobbi a legfontosabb kritérium.
Ez ad magyarazatot arra,hogy haboru idején miért csonkitottak meg a holttesteket,miért vették a fejüket-megtagadva ezzel
ellenségeiknek a tulvilagi nyugalmat is.
A koporsot altalaban fenyöfabol készitik, és teritövel vagy pedig a halott egy-egy ruhadarabjaval fedik be a tetejét.A katonak koporsojat a nemzeti lobogoval
teritik le. Manapsag a koporsora -faluban és varosban egyarant-ratüzik az elhunyt
fényképet is,esetleg viragokkal diszitik. Az utolso imadsag utan-gyermekeken kivül barki résztvehet-vallukra veszik a koporsotés a halottas menet a sirhelyhez vonul.
A koporsora azonban csak eddig van szükség.
Isztambul egyik közkedvelt (és legdragabb) temetöje
Az iszlam szabalyai szerint valo szokas a koporso nélküli ,csak a halotti lepelben valo temetés. A vallas azonban különbözö ökologia tényezökekre valo tekintettel rugalmas,igy ahol laza szerkezetü a talaj esetleg magasan all a talajviz ott engedelyezik a koporsos temetést is.
A holttestet ugy teszik a földbe,hogy a jobb oldala Mekka felé legyen,majd hogy a testet ne érje közvetlenül föld,deszkat
vagy betonlapot helyeznek ra. Altalaban halmot nem emelnek fölé,csak körberakjak kövekkel a sirt, a fejéhez és labahoz egy-egy nagyobb követ téve. A halottal együtt eltemetik a neki kedves targyakat is,hatha szüksége lesz ra a tulvilagon.
A magyar szokasokkal ellentétben itt igyekeznek minél elöbb eltemetni a halottat,a nagy melegben ugyanis hamar bomlani kezd a test.
Hütökamra csak a nagyvarosok korhazaiban van és rendkivül költséges. Igy ha a halal a reggeli orakban all be akkor a déli
ima idején, ha dél körül hal meg akkor a délutani, ha délutani vagy éjszaki orakban hal meg akkor a masnap reggeli ima idejen mar temetik is.
Csak abban az esetben varnak a temetéssel 1 maximum 2 napot ha a rokonok nagy tavolsagban laknakés idöbe telik mire megérkeznek.
A gyaszidö szintén területenként eltérö, ez lehet negyven-ötven nap, fél vagy egy év.
Altalaban a halott emlékére
a harmadik, a hetedik, a nagyvenedik és ötvenedik napon tartanak megemlékezést. Ugy gondoljak ,hogy a halott szamara a halalt követö negyvenedik nap
a legnehezebb,ekkora valik ugyanis le az összes hus a csontokrol.
A temetést követö hetedik napon a csalad elmegy a sirhoz es tüzet raknak. A magukkal vitt ételböl,italbol a tüzre is szornak ,majd
a sirra rakit ( török nemzeti ital) öntenek,mondvan : ” Idd ezt a rakit,edd ezt az ételt,neked ajanljuk!”
A legnagyobb megemlékezést a halal elsö evfordulojan tartjak.
A temetölatogatasra egyebkent a szerda-péntek-szombat a legalakalmasabb,ezek ugyanis szent napoknak szamitanak.
A gyaszidö a legtöbb helyen negyven napig tart, ez alatt nem hordanak szines ruhakat, a férfiak nem borotvalkoznak, és tartozkodnak mindenféle szorakozastol. Nincs radio hallgatas vagy tévé nézés sem.
A negyven nap alatt a gyaszolok megbékélnek a sors akarataval és szépen lassan életük visszatér a hétköznapok medrébe.
Ramadan
2011 augusztus 1. | Szerző: Kollar Krisztina
A ramadan ( vagy ramazan) az iszlam holdnaptar 9. honapja, e naptar rövidebb mint az altalunk hasznalt Gergely-naptar,igy a ramadan idöszaka évröl évre valtozik,minden évben 11 nappal korabban kezdödik mint az elözö évben, idén augusztus 1-29 között ünneplik. Ezen idöszak alatt a hivöknek napkeltétöl napnyugtaig tartozkodniuk kell az evéstöl,ivastol, nemi élettöl, dohanyzastol,zenehallgatastol, kerülniük kell a dühöt, irigységet,a vagyat és a pletykat és persze naponta többször el kell latogatniuk a mecsetekbe ahol is a korant tanulmanyozzak. A böjti idöszak alol felmentést csak a 14 éven aluli gyermekek,az idösek, betegek, terhes és szoptatos anyak valamint az utazok kaphatnak. Ebben az egy honapban kötelezö a szegényeknek valo adakozas is, vagy levagott allat formajaban vagy pedig pénzzel tamogatnak egy-egy raszorulo csaladot,intézményt. De vajon,hogy is zajlik egy böjttel töltött nap? A reggelt-vagy mondjunk inkabb hajnalt-rögtön fülettépö ébresztövel kezdik, hiszen napkelte elött fel kell kelni, megreggelizni,és inni amennyit csak lehet, és persze az elsö ima is kezdetét veszi. Es hogy gondoskodnak arrol,hogy még véletlenül se aludjon el az ember? Nos az utcakat kerületekre lebontva egy-egy dobos kisficko jarja,aki hatalmas, testén keresztbe atvetett dobot püfölve körbe jarja a környéket, ezzel felverve boldog-boldogtalant. Jah,hogy mennyi is ilyenkor az idö? Hajnali fél 4 lehet? No de mindegy,mivel én nem böjtölök,és terveim szerint soha nem is fogok,igy csendben hallgatok, lassan hozzaszokva ahhoz,hogy ezen idöszakban az éjszakak csak hajnalig tartanak. A böséges reggelit aztan napnyugtaig tarto teljes önmegtartoztatas követi,amely idö alatt sem étel,sem italt nem vesznek magukhoz az emberek. Tekintve,hogy idén a nyar legmelegebb honapjara esik a ramadan,- ami konkrétan napok ota tarto 40 fokos höséget jelent-ez igazan nem könnyü és persze nem is egeszséges. Aki teheti az nem hagyja el a lefügönyözött,hüvös szobat de a lakossag kisebb része ez. Gondoljunk az utcan dolgozo emberekre, arusokra, utépitökre, taxisoförökre akik a tüzö napon allnak egesz nap mindenféle klima vagy ventillator és egy csepp viz nélkül. Azok akik nem tartjak a böjtöt szolidaritasbol igyekeznek ebben az egy honapban masok elött nem inni és enni valamint türelmesebbnek lenni,hiszen ez azért eléggé megterhelö idöszak. Napnyugta utan-amit a televizioban varosokra lebontva orara pontosan mutatnak megkezdödik az ” iftar” ,vagyis a csoportos étkezés,ahova a csaladok meghivjak barataikat és rokonaikat és megkezdödik a lakoma. Ilyenkor kerülnek asztalra a ramazan-pidék amiket a pékségekben csak ilyenkor lehet kapni .Ez forro, pizza-tészta jellegü szezammagos kenyér ami vajjal megkenve és különféle sajtokkal fogyasztva fantasztikusan finom.
A vacsi orakonat tart,folyamatos eszem-iszommal és jokedvvel tarkitva, majd masnap minden kezdödik elölröl egészen 30 napon at. Személy szerint néha nem tudom mit gondoljak erröl az idöszakrol. Van amikor amulok az emberek kitartasan, maskor meg nem tartom normalisnak öket-hiszen rengetegen halnak bele a forro napok alatt a kiszaradasba, kapnak infarktust ,ajulnak el az utcakon és hasonlok. Ugy gondolom a felnött egeszséges ember maga dönti el,hogy betartja-e a böjtöt,de amikor gyerekeket kényszeritenek-mert felmentést 14 éven aluli gyermek kaphat ugyan- ez még nem jelenti azt,hogy egyes csaladokban nem kell mondjuk 10-12 évesen apa-anya példajat követve egész nap étlen-szomjan tengödniük. Nalunk senki nem tartja mar,de az elsö évben amikor kiköltöztem anyosom még tartotta, de miutan vérnyomas problémai lettek igy okosan belatta,hogy 67 évesen mar nem kell eröltetni ezt a dolgot. Tisztan emlekszem ra,ahogy ült szegény a tv elött és varta,hogy mikor mutatjak Ankaraban a napnyugtat jelzö kis orat, majd felpattant, uzsgyi a konyhaba és alig varta,hogy ehessen,ihasson. Azota eltelt néhany év és pont tegnap mondta,hogy ebben a melegben tényleg nem normalis az egész napos nem ivas…
Atatürk és a csaladnévreform
2011 augusztus 13. | Szerző: Kollar Krisztina
A törökök atyja, Atatürk szamos reformot vezett be orszagaban,ezek közül is egyik legjelentösebb a csaladnévreform. Mivel célja egy modern köztarsasag létrehozasa volt igy 1935. januar 1-jétöl az összes töröknek vezetéknevet kellett viselnie. Erre mi persze felvonjuk a szemöldökünket,hogy vajon mi is volt ’35 elött? Kaosz. Eddig ugyanis a legtöbb török csak utonevet hasznalt,becenevekkel különböztették meg egymast ,ezzel nem kis kavarodast okozva a közigazgatasban. Na de hogyan is születtek a vezetéknevek? Az allam adott egy kis segitséget egy lista formajaban ahol is csaladneveket ajanlottak,melyek altalaban a férfias erényeket hirdették: Nagy, Kemény, Vas, Szikla, Erös,Acél stb. Az orszag névvalasztasi lazban égett,és bar ma mar természetesen mindenkinek van vezetékneve azért vannak itt még furcsasagok. Az itt élök szinte sosem szolitjak egymast a vezetéknevükön,még a vadidegenek sem. Bemutatkozas utan a keresztnév utan teszik az “ur” vagy “hölgy” cimkét, pl. Ali Ur, Fatima Hölgy, és hivatalos helyeken is csak igy hivjak egymast,mit sem törödve az illetö csaladnevével. Hiaba, a régi szokasokat nehéz levetközni, akkor is ha a ma élö törökök nagyrésze mar születésétöl kezdve vezetéknévvel is él. Es ha tovabb akarjuk bonyolitani a dolgokat akkor nézzün bele a keresztnevekbe is kicsit!
Egy ujszülöttet ebben az orszagban szinte barmiröl el lehet nevezni,ennek köszönhetöen rengeteg olyan név van amit mind kislanyoknak, mind kisfiuknak adhatnak. A mai napig zavarban vagyok ha pl. emailben kell egy törökkel kapcsolatba lépnem,mert ugye elsöre nem biztos,hogy kiderül milyen nemü emberrel is levelezek,hogy is szolitsam meg? Nézzünk néhany példat,elöször olyanokat amiket mindkét nemnek elöszeretettel adnak: Deniz ( tenger), Evren (vilagegyetem), Can ( élet), Fikret (ötlet,gondolat), Sabah (reggel)
Leggyakoribb lanynevek a következök: Su (viz), Güneş (nap), Hediye (ajandék),Melek (angyal), Ada (sziget), Rüzgar ( szél ), Yağmur (esö)
Kedvelt fiunevek: Demir (vas), Alp (hös), Aslan (oroszlan), Özgür (szabad,független).
De elneveznek gyerekeket honapokrol, söt napokrol is! pl. Nisan (aprilis), Eylül (szeptember) és igen, van Cuma (péntek) is. Elöször amikor meghallottam,hogy a hazgondnokot Péntek urnak hivjak,arra gondoltam,hogy a szüleinek különös humorérzéke lehetett… 🙂
Persze vannak magyar fülnek viccesen hangzo nevek is. Az elsö idökben ezerféle, szamomra idegenül hangzo nevet hallottam és csomoszor probaltam megjegyezni öket arrol ami éppen beugrott roluk. Ilyen volt a férjem neve is-Firat ( nana,hogy a Fiat gépkocsi ugrott be!) vagy van itt Hülya…vagy Faruk ( ugye-ugye kis hamisok!), Pinar (na de kérem!), Selami, Mert ( mert miért ne?), Meryem ( szerintem ne merd!).
Mivel szinte végtelen a lehetöségek sora igy a mai napig hallok olyan nevet amit azelött még soha,söt gyakran van olyan is,hogy egy-egy beszélgetés soran a törökök visszakérdeznek egy illetö nevére,mivel szamukra is idegenül hangzik.
Ugyhogy azt hiszem,hogy mi magyarok-azok is akik esetleg utaljak a keresztnevüket-összetehetjük a két kezünket! Bar ki tudja? Talan néhany tavoli orszag nyelvén pont a mi nevünkön mosolyognanak az ott élök… 🙂
Oldal ajánlása emailben
X