Török temetkezési szokasok
2011 augusztus 10. | Szerző: Kollar Krisztina |
Bar napjaikban a kultura minden területe hihetetlen sebességgel
valtozik, igy természetesen vele valtozik a halotti ritust ölelö hagyomany is,
ennek üteme azonban lényegesen lassubb,mint az élet egyéb területén. Mivel az orszag hatalmas területen helyezkedik el, ezért itt is tajegységenként mas-mas
szokasok szerint temetik el halottaikat az emberek. A falusiak altalaban a halal beallta elött olvasnak a “jelekböl”,ezzel is probaljak kifürkészni esetleg elodazni a halalt. Baljos jelnek szamit Anatolia szamos területen a csillaghullas-mivel
szerintük minden csillag egy-egy lelket jelent,ezert ha hullacsillagot latnak akkor negyven napon belül meghal az akié a csillag volt.
Ha meteort latnak az altalaban sokak halalat jelzi elöre, vagy hires ember fog meghalni esetleg a haza sorsaba all be jelentös valtozas ( pl.haboru).
Szintén rossz omen ha a kutya a haztetö felé fordulva hosszasan vonyit,ugyvélik,hogy a halal angyala Azrail kémleli a hazat.
Magyaroszagon mi az auto elött atrohano fekete macskat tartjuk balszerencsésnek,az itteniek a nyulrol gondoljak ugyanezt.
Halalt josolnak az ok nélkül kinyilo ajtok,ablakok is, valamint a nyikorgo szekrényajtok.Persze a mai emberek többsége ezekre
nem figyel,nekünk a csillaghullas a kivansagokrol szol, a kinyilo ajtokat a huzatnak tudjuk be, a szekrényajtot meg siman
csak meg kell olajozni.
Mindenki mashogy probalja felvenni a harcot a halallal,de sajnos altalaban mi maradunk alul. A halal bealltat a gyér egeszségügyi
halozat miatt -faluhelyen nincs is orvos-az egeszséghaz alkalmazottja latja el a halottkém szerepét is..Altalanos felfogas szerint a lélek betölti az egész testet,nincs szemmel lathato formaja ,szellem amely maga az élet. Mindenesetben
a halal pillanataban hagyja el a testet,az orron vagy a szajon at tavozva.A hiedelem szerint a lélek a masvilagon tovabb él,és
negyven napig visszajar. Ha egy közösségben meghal valaki akkor a dzsamikban kihirdetik a halalesetet. Régebben szokas volt
hirvivöket fogadni ma mar altalaban a csalad egyik tagja jarja- vagy mivel modern korban élünk-telefonalja körbe a
csaladtagokat,ismerösöket, baratokat és megkezdödik a siratas. Pontosan egy hete voltunk hazasok a férjemmel amikor egyik baratunk
apukaja meghalt, és török szokas szerint rögtön atmentünk a lany csaladjahoz. Furcsanak és szokatlannak talaltam,hogy
ennyien odarohanunk,hiszen nalunk csak a legközelebbi csaladtagok vannak ilyenkor együtt. Itt azonban még aznap szinte mindenki aki
ismerte a halottat-vagy a csaladja valamelyik tagjat-megjelent a lakasukon, csendben ücsörögve egy sarokban.A lany és az anyukaja
teaval kinaltak körbe bennünket,én meg csak arra tudtam gondolni,hogy én az ö helyében biztos egyedül szeretnék lenni,
nem pedig teat felszolgalni 20-30 embernek.
De hat masok a szokasok,naluk ez a normalis.
Faluhelyen a mai napig a holttest elökészitését otthonaban a hodzsa illetve a csalad két tagja ( ha nöröl van szo nöi,ha férfirol férfi tagjai) végzi.
Legfontosabb a mosdatas és a halotti lepelbe valo öltöztetés. Nagyvarosokban a temetözhöz épült helyiségekben “hullamosok” végzik
a test felkészitését. A ritualis mosdatas soran a testet illatos növényekkel és olajokkal kenik be,mondvan hogy az
illatokra leszallnak az angyalok. Prozai és ésszerü oka azonban a hullaszag elfedése lehet.
A nöi halottakat gyakran hennaval is befestik. A lepel altalaban fehér gyolcs. Ebbe betekerve teszik a koporsoba a testet és viszik a bucsuztato szertartas
helyszinére. Az iszlam elöirt feltétele,hogy csak azok részesülhetnek egyhazi temetésben akik muzulmanok és atestek a
ritualis mosdatasban-ezzel is biztositva az abszolut tisztasagot-és akiknek ép a testük. Ez utobbi a legfontosabb kritérium.
Ez ad magyarazatot arra,hogy haboru idején miért csonkitottak meg a holttesteket,miért vették a fejüket-megtagadva ezzel
ellenségeiknek a tulvilagi nyugalmat is.
A koporsot altalaban fenyöfabol készitik, és teritövel vagy pedig a halott egy-egy ruhadarabjaval fedik be a tetejét.A katonak koporsojat a nemzeti lobogoval
teritik le. Manapsag a koporsora -faluban és varosban egyarant-ratüzik az elhunyt
fényképet is,esetleg viragokkal diszitik. Az utolso imadsag utan-gyermekeken kivül barki résztvehet-vallukra veszik a koporsotés a halottas menet a sirhelyhez vonul.
A koporsora azonban csak eddig van szükség.
Isztambul egyik közkedvelt (és legdragabb) temetöje
Az iszlam szabalyai szerint valo szokas a koporso nélküli ,csak a halotti lepelben valo temetés. A vallas azonban különbözö ökologia tényezökekre valo tekintettel rugalmas,igy ahol laza szerkezetü a talaj esetleg magasan all a talajviz ott engedelyezik a koporsos temetést is.
A holttestet ugy teszik a földbe,hogy a jobb oldala Mekka felé legyen,majd hogy a testet ne érje közvetlenül föld,deszkat
vagy betonlapot helyeznek ra. Altalaban halmot nem emelnek fölé,csak körberakjak kövekkel a sirt, a fejéhez és labahoz egy-egy nagyobb követ téve. A halottal együtt eltemetik a neki kedves targyakat is,hatha szüksége lesz ra a tulvilagon.
A magyar szokasokkal ellentétben itt igyekeznek minél elöbb eltemetni a halottat,a nagy melegben ugyanis hamar bomlani kezd a test.
Hütökamra csak a nagyvarosok korhazaiban van és rendkivül költséges. Igy ha a halal a reggeli orakban all be akkor a déli
ima idején, ha dél körül hal meg akkor a délutani, ha délutani vagy éjszaki orakban hal meg akkor a masnap reggeli ima idejen mar temetik is.
Csak abban az esetben varnak a temetéssel 1 maximum 2 napot ha a rokonok nagy tavolsagban laknakés idöbe telik mire megérkeznek.
A gyaszidö szintén területenként eltérö, ez lehet negyven-ötven nap, fél vagy egy év.
Altalaban a halott emlékére
a harmadik, a hetedik, a nagyvenedik és ötvenedik napon tartanak megemlékezést. Ugy gondoljak ,hogy a halott szamara a halalt követö negyvenedik nap
a legnehezebb,ekkora valik ugyanis le az összes hus a csontokrol.
A temetést követö hetedik napon a csalad elmegy a sirhoz es tüzet raknak. A magukkal vitt ételböl,italbol a tüzre is szornak ,majd
a sirra rakit ( török nemzeti ital) öntenek,mondvan : ” Idd ezt a rakit,edd ezt az ételt,neked ajanljuk!”
A legnagyobb megemlékezést a halal elsö evfordulojan tartjak.
A temetölatogatasra egyebkent a szerda-péntek-szombat a legalakalmasabb,ezek ugyanis szent napoknak szamitanak.
A gyaszidö a legtöbb helyen negyven napig tart, ez alatt nem hordanak szines ruhakat, a férfiak nem borotvalkoznak, és tartozkodnak mindenféle szorakozastol. Nincs radio hallgatas vagy tévé nézés sem.
A negyven nap alatt a gyaszolok megbékélnek a sors akarataval és szépen lassan életük visszatér a hétköznapok medrébe.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Köszönöm, hogy ilyen szépen leírtad.
Szia, nagyon tetszett a cikk.
Még arra lennék kíváncsi, egy filmet nézve merült fel bennem.
A török uralkodócsalád tagjait régen nekik épített épületekben temették el.És akik önkezükkel vetettek véget az életüknek?Azokat földbe temették?
Köszönöm.